jelmezes körmenet: a vallásos közösségi érzés megnyilatkozására a jezsuiták által a 17/18. században Európa-szerte meghonosított fölvonulás. - Nagypénteken Krisztus-korabeli jelmezekbe öltöztetett ffiak és nők vonultak körmenetben az utcán, s (a források egyöntetű tanúsága szerint) nemcsak a kat-okban, hanem alkalmilag a prot-okban is bűnbánatot váltottak ki. Trencsénben, Nagyszombatban, Egerben és még számtalan hazai városban van nyoma ennek a lit. aktusnak. Később a szokást más szerz-ek is átvették, Egerben a →minoriták. Az egyik forrás szerint 1753. IV. 20: nagypénteken a minoriták konventépületében és kertjében bűnbánati ostorozást tartott a kordások társulata. Ebéd után egy órakor körmenetben vonultak a városba, előbb az Irgalmas Testvérekhez, onnan a szervitákhoz, ezután a ferencesekhez, majd a ppi egyh-ba, s végül a jezsuiták tp-ába. Innen visszatértek a konventbe. A konfraternitás elöljárója fekete stólát és albát viselt, mellette 2 klerikus haladt. Mögöttük a társulat nagylányai, akik keresztet vittek vállaikon. 4 nagy leány fehér ruhát viselt, amit ugyancsak fehér korda, azaz kötél fogott össze. Ruhájukat fekete szalag szegélyezte. A leányok nyakukra fekete, hajukba kék szalagot kötöttek. Ezek mögött 3 felnőtt és magasabb leány haladt, mindhárman gyászruhát és köpenyt viseltek, közülük az egyik a Fájdalmas Szűzanyát jelenítette meg, mellén átverve tőrrel, tőle jobbra haladt a Veronikát megszemélyesítő leány, aki kezében a szenvedő Krisztus arcát ábrázoló kendőt vitte, a harmadik Mária Magdolna szerepében vonult a körmenetben. Megjeleníthették élőképszerűen Jézust, az ap-okat, s a szenvedéstört. jellegzetes alakjait is. Ilyen és hasonló bűnbánati körmeneteket tartottak minden jelesebb mo-i városban, ahol jezsuiták, ferencesek, minoriták működtek. A 19. sz. elejétől a helyi ordináriusok többször is arra kényszerültek, hogy a nagyobb botrány elkerülése végett a ~ek megtartását megtiltsák, van rá eset azonban, hogy magánájtatossági formaként engedélyezték. K.I.